Added the main page contents, currently static

Signed-off-by: Gergely POLONKAI (W00d5t0ck) <polesz@w00d5t0ck.info>

src/KekRozsak/FrontBundle/Controller/DefaultController.php

@@ -6,8 +6,8 @@ use Symfony\Bundle\FrameworkBundle\Controller\Controller;
 
 class DefaultController extends Controller
 {
-    public function indexAction()
+    public function articleAction($articleSlug)
     {
-        return $this->render('KekRozsakFrontBundle:Default:index.html.twig', array());
+        return $this->render('KekRozsakFrontBundle:Default:article.html.twig', array());
     }
 }

src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/config/routing.yml

@@ -1,3 +1,10 @@
 KekRozsakFrontBundle_homepage:
-    pattern:  /
-    defaults: { _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:index }
+        pattern:  /
+        defaults:
+                _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:article
+                articleSlug: aktualis
+
+KekRozsakFrontBundle_article:
+        pattern:  /cikk/{$articleSlug}
+        defaults:
+                _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:article

src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/article.html.twig

@@ -0,0 +1,83 @@
+{% extends 'KekRozsakFrontBundle:Default:front_template.html.twig' %}
+{% block title%} - Aktuális{% endblock title %}
+{% block content %}
+<h3>Szentiván-éj, a mágikus éjszaka</h3>
+<p>
+	Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.<br />
+	Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.<br />
+	<br />
+	A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.
+</p>
+
+<h4>A naptárreformok miatt van csúszás</h4>
+
+<p>
+	A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.<br />
+	„Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni” – mondta el a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.<br />
+</p>
+
+<h4>A holtak a Tejúton távoztak</h4>
+
+<p>
+	A nyári napforduló már a neolitikus idők óta jelentőségteljes nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, mint ahogy ezt ma is teszik. Papjaik, druidáik a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte.<br />
+	<br />
+	A korai pogány népek spirituális vezetőinek némelyike hitte, hogy a leghosszabb nap éjjelén révületbe esve képessé válhatnak arra, hogy testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljussanak a holtak birodalmába, az alsóvilágba. Ennek a páratlan utazásnak az volt a célja, hogy a holtakkal érintkezve útmutatást és segítséget kérjenek többek között a jövőről, a termésről, a gyermekáldásról, a viszályokról, vagy az istenek megbékítésének módjáról.
+</p>
+
+<h4>Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük</h4>
+
+<p>
+	Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.<br />
+	Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.
+</p>
+
+<h4>Papírmasé egy spanyol ünnepségen - Szent Iván éjjelén elégetik</h4>
+
+<p>
+	Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5-ik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.
+</p>
+
+<h4>Szent Iván napi magyar népszokások</h4>
+
+<p>
+	A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. „A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte” – mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató.<br />
+	<br />
+	A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.<br />
+	<br />
+	Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.<br />
+</p>
+
+<h4>Múzeumok éjszakája</h4>
+
+<p>
+	Manapság Magyarországon is újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése. A berlini példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre, késő éjszakáig tartó nyitvatartási renddel egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.<br />
+</p>
+
+<h4>Európa-szerte nagy ünnep</h4>
+
+<p>
+	Portugáliában a nyári napforduló ünnepe a „Santos Populares”, vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében.<br />
+	<br />
+	Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradhatatlan kelléke a vidám tánc és az éjszakai tűzijáték a Douro folyó felett.<br />
+	<br />
+	Spanyolországban, a valenciai tartományban és különösképpen Alicante város környékén az emberek korábban a város helyett a tengerparton ünnepelték a nyári napfordulót Szent János napján. Napnyugta után máglyákat gyújtottak, majd a tűzrakásokat körbetáncolták, miközben petárdákkal durrogtattak, végül pedig a tengerben úsztak a kora hajnali órákig.<br />
+	Az utcán mulatnak Spanyolországban Szent Iván napján.<br />
+	Alicante városban a legfontosabb helyi ünnepé vált Las Hogueras néven. Ezen az éjszakán itt városszerte több méter magas, művészien elkészített papírmasé figurákat állítanak, amelyeket június 24-én éjfélkor meggyújtanak. „A színes figurák sokszor szatirikus megjelenésűek, nem egyszer a helyi viszonyokat és ismert személyiségeket kritizálják” – mondta helyszíni tudósítónknak Maria Cassado, helyi vállalkozó.<br />
+</p>
+
+<h4>Vidéki örömök az éjféli nap országában</h4>
+
+<p>
+	Az ünneplés azonban nem csak délen hagyomány. Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar – amely mindig a június 20 és 26 közötti szombatra esik – nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap.<br />
+	Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást.<br />
+</p>
+
+<h4>Pilisszentiván is ünnepel</h4>
+
+<p>
+	Pilisszentiván, amely nevét égi patrónusáról kapta, 18 éve ünnepli védőszentjének neve napját, s egyúttal a hozzá fűződő legendát is. A községben minden esztendőben nagy nyüzsgéssel várják a Szentiván-éj jöttét.<br />
+	Az utóbbi esztendőkben ez már egy sokszínű, majd tíznapos rendezvénysorozat. A fesztivál fő eseménye a Szentiván-éji, hatalmas máglya meggyújtása, amelyen a rontó boszorkányt égetik el, s amelyet minden évben több ezren énekelve, táncolva vesznek körül. Ezenkívül kiállítást tartanak kisiskolások munkáiból, kiséji zenét rendeznek a tóparton fáklyavilág mellett, s persze jó bajor sült kolbászokat árulnak kiváló, frissen csapolt sörrel. És az elmaradhatatlan schramlizene is szól, hajnalig.
+</p>
+
+<p class="forras">Forrás: FigyelőNet-összeállítás</p>
+{% endblock content %}

src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/front_template.html.twig

@@ -0,0 +1,62 @@
+<!DOCTYPE html>
+<html>
+	<head>
+		<title>Kék Rózsák{% block title %}{% endblock %}</title>
+		<link rel="stylesheet" type="text/css" href="{{ asset('css/kekrozsak_front.css') }}" />
+	</head>
+	<body>
+		<div id="wrapper">
+			<div id="menu">
+				<ul>
+					<li><a href="">Főoldal - Aktuális</a></li>
+					<li><a href="">Rólunk</a></li>
+					<li><a href="">Fórum</a></li>
+					<li><a href="">Mágiáról röviden</a></li>
+					<li><a href="">Rendek</a></li>
+					<li><a href="">A régiek</a></li>
+					<li><a href="">Archívum</a></li>
+					<li><a href="">Ajánlott oldalak</a></li>
+				</ul>
+			</div>
+			<div id="header">
+				<h1><img src="{{ asset('images/kek_rozsak_felirat.jpg') }}" alt="Kék Rózsák" /></h1>
+				<h2><img src="{{ asset('images/okkultista_kor_felirat.jpg') }}" alt="A Kék Rózsa okkultista kör honlapja" /></h2>
+			</div>
+			<div id="content-wrapper">
+				<div id="content-outline">
+					<div id="content">
+{% block content %}{% endblock %}
+					</div>
+				</div>
+				<div id="hirek">
+					<h3>Hírek</h3>
+					<div class="hir">
+						<p class="hir-cim">Rendszer átalakítás, regisztráció</p>
+						<p class="hir-szoveg">Ki lett dolgozva az új rendszer ami hamarosan feltöltésre kerül. Aki szeretne tagja lenni a körnek regisztrálással a fórumon jelentkezhet tagnak. Hamarosan beindulnak a csoportok és megkezdődnek az első órák. hogy mindenki a megfelelő csoportba kerüljön vegyetek részt majd a bemutató órákon. Jelentkezés a kekrozsaokkutkor@freemail.hu e-mail címen is lehet, akár tagnak, akár a csoportok bemutató óráira.</p>
+						<p class="hir-szerzo">Lakshmí</p>
+						<p class="hir-datum">2012. április 1. 23:17</p>
+					</div>
+					<div class="hir">
+						<p class="hir-cim">Rendszer átalakítás</p>
+						<p class="hir-szoveg">Kedves tagok és új jelentkezők! A kör jelenleg belső működési és tanrendi változásokon megy keresztül a zökkenőmentes működés érdekében. Így türelmeteket kérjük. Az átalakítás várhatólag 2012. március 31.éig fog tartani.</p>
+						<p class="hir-szerzo">Lakshmí</p>
+						<p class="hir-datum">2012. március 18. 16:26</p>
+					</div>
+					<div class="hir">
+						<p class="hir-cim">Tavaszi Napéjegyenlőség</p>
+						<p class="hir-szoveg"><img src="{{ asset('upload/images/napejegyenloseg.jpg') }}" alt="" /></p>
+						<p class="hir-szerzo">Lakshmí</p>
+						<p class="hir-datum">2012. február 28. 23:27</p>
+					</div>
+					<div class="hir">
+						<p class="hir-cim">Valentin...</p>
+						<p class="hir-szoveg">Boldog Valentin napot nem csak a pároknak...<br /><img src="{{ asset('upload/images/valentin_rozsa.jpg') }}" alt="" /></p>
+						<p class="hir-szerzo">Lakshmí</p>
+						<p class="hir-datum">2012. február 13. 20:41</p>
+					</div>
+				</div>
+			</div>
+		</div>
+	</body>
+</html>
+

src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/index.html.twig

@@ -1 +0,0 @@
-Üdv!

web/css/kekrozsak_front.css

@@ -0,0 +1,111 @@
+* {
+	font-family: sans-serif;
+}
+
+body {
+	margin: 15px 0 0 0;
+	background-color: black;
+}
+
+#wrapper {
+	background-color: #000000;
+	width: 900px;
+	margin-left: auto;
+	margin-right: auto;
+}
+
+#menu {
+	background-color: #29140d;
+	background-image: gradient(top, #4e1e0b, #29140d);
+	border-radius: 15px 15px 0 0;
+	border-color: #29140d;
+	font-size: 80%;
+	height: 50px;
+}
+
+#menu ul {
+	margin: 0;
+	padding: 17px 0 0 20px;
+}
+
+#menu li {
+	list-style-type: none;
+	display: inline;
+}
+
+#menu a {
+	color: #ffffff;
+	margin-right: 5px;
+	padding: 0 15px;
+}
+
+#header {
+	height: 270px;
+	background-image: url('../images/fejlec.jpg');
+}
+
+#header h1 {
+	margin: 0;
+	padding-left: 96px;
+	padding-top: 95px;
+}
+
+#header h2 {
+	margin: 0;
+	padding-left: 15px;
+	padding-top: 20px;
+}
+
+#content-wrapper {
+	background-color: #0e0e0e;
+}
+
+#content-outline {
+	color:#3366ff;
+	text-align: justify;
+	width: 680px;
+	float: right;
+}
+
+#content {
+	padding: 5px;
+}
+
+#hirek {
+	float: left;
+	color: #ddddff;
+	width: 215px;
+}
+
+#hirek h3 {
+	padding: 10px;
+	margin: 15px 0 0 0;
+}
+
+div.hir {
+	padding: 5px;
+	font-size: 80%;
+	margin-bottom: 15px;
+}
+
+p.hir-cim {
+	font-weight: bold;
+	margin: 0 0 5px 0;
+}
+
+p.hir-szoveg {
+	text-align: justify;
+	margin: 10px 0;
+}
+
+p.hir-szerzo {
+	font-style: italic;
+	text-align: right;
+	margin: 0;
+}
+
+p.hir-datum {
+	text-align: right;
+	margin: 0;
+}
+