diff --git a/src/KekRozsak/FrontBundle/Controller/DefaultController.php b/src/KekRozsak/FrontBundle/Controller/DefaultController.php index 5bd2951..2b31567 100644 --- a/src/KekRozsak/FrontBundle/Controller/DefaultController.php +++ b/src/KekRozsak/FrontBundle/Controller/DefaultController.php @@ -6,8 +6,8 @@ use Symfony\Bundle\FrameworkBundle\Controller\Controller; class DefaultController extends Controller { - public function indexAction() + public function articleAction($articleSlug) { - return $this->render('KekRozsakFrontBundle:Default:index.html.twig', array()); + return $this->render('KekRozsakFrontBundle:Default:article.html.twig', array()); } } diff --git a/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/config/routing.yml b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/config/routing.yml index 4c073e2..488d03b 100644 --- a/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/config/routing.yml +++ b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/config/routing.yml @@ -1,3 +1,10 @@ KekRozsakFrontBundle_homepage: - pattern: / - defaults: { _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:index } + pattern: / + defaults: + _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:article + articleSlug: aktualis + +KekRozsakFrontBundle_article: + pattern: /cikk/{$articleSlug} + defaults: + _controller: KekRozsakFrontBundle:Default:article diff --git a/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/article.html.twig b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/article.html.twig new file mode 100644 index 0000000..13e201e --- /dev/null +++ b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/article.html.twig @@ -0,0 +1,83 @@ +{% extends 'KekRozsakFrontBundle:Default:front_template.html.twig' %} +{% block title%} - Aktuális{% endblock title %} +{% block content %} +
+ Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.
+ Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.
+
+ A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.
+
+ A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.
+ „Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni” – mondta el a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
+
+ A nyári napforduló már a neolitikus idők óta jelentőségteljes nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, mint ahogy ezt ma is teszik. Papjaik, druidáik a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte.
+
+ A korai pogány népek spirituális vezetőinek némelyike hitte, hogy a leghosszabb nap éjjelén révületbe esve képessé válhatnak arra, hogy testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljussanak a holtak birodalmába, az alsóvilágba. Ennek a páratlan utazásnak az volt a célja, hogy a holtakkal érintkezve útmutatást és segítséget kérjenek többek között a jövőről, a termésről, a gyermekáldásról, a viszályokról, vagy az istenek megbékítésének módjáról.
+
+ Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.
+ Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.
+
+ Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5-ik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. +
+ +
+ A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. „A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte” – mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató.
+
+ A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
+
+ Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
+
+ Manapság Magyarországon is újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése. A berlini példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre, késő éjszakáig tartó nyitvatartási renddel egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.
+
+ Portugáliában a nyári napforduló ünnepe a „Santos Populares”, vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében.
+
+ Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradhatatlan kelléke a vidám tánc és az éjszakai tűzijáték a Douro folyó felett.
+
+ Spanyolországban, a valenciai tartományban és különösképpen Alicante város környékén az emberek korábban a város helyett a tengerparton ünnepelték a nyári napfordulót Szent János napján. Napnyugta után máglyákat gyújtottak, majd a tűzrakásokat körbetáncolták, miközben petárdákkal durrogtattak, végül pedig a tengerben úsztak a kora hajnali órákig.
+ Az utcán mulatnak Spanyolországban Szent Iván napján.
+ Alicante városban a legfontosabb helyi ünnepé vált Las Hogueras néven. Ezen az éjszakán itt városszerte több méter magas, művészien elkészített papírmasé figurákat állítanak, amelyeket június 24-én éjfélkor meggyújtanak. „A színes figurák sokszor szatirikus megjelenésűek, nem egyszer a helyi viszonyokat és ismert személyiségeket kritizálják” – mondta helyszíni tudósítónknak Maria Cassado, helyi vállalkozó.
+
+ Az ünneplés azonban nem csak délen hagyomány. Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar – amely mindig a június 20 és 26 közötti szombatra esik – nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap.
+ Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást.
+
+ Pilisszentiván, amely nevét égi patrónusáról kapta, 18 éve ünnepli védőszentjének neve napját, s egyúttal a hozzá fűződő legendát is. A községben minden esztendőben nagy nyüzsgéssel várják a Szentiván-éj jöttét.
+ Az utóbbi esztendőkben ez már egy sokszínű, majd tíznapos rendezvénysorozat. A fesztivál fő eseménye a Szentiván-éji, hatalmas máglya meggyújtása, amelyen a rontó boszorkányt égetik el, s amelyet minden évben több ezren énekelve, táncolva vesznek körül. Ezenkívül kiállítást tartanak kisiskolások munkáiból, kiséji zenét rendeznek a tóparton fáklyavilág mellett, s persze jó bajor sült kolbászokat árulnak kiváló, frissen csapolt sörrel. És az elmaradhatatlan schramlizene is szól, hajnalig.
+
Forrás: FigyelőNet-összeállítás
+{% endblock content %} diff --git a/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/front_template.html.twig b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/front_template.html.twig new file mode 100644 index 0000000..e0e8e88 --- /dev/null +++ b/src/KekRozsak/FrontBundle/Resources/views/Default/front_template.html.twig @@ -0,0 +1,62 @@ + + + +Rendszer átalakítás, regisztráció
+Ki lett dolgozva az új rendszer ami hamarosan feltöltésre kerül. Aki szeretne tagja lenni a körnek regisztrálással a fórumon jelentkezhet tagnak. Hamarosan beindulnak a csoportok és megkezdődnek az első órák. hogy mindenki a megfelelő csoportba kerüljön vegyetek részt majd a bemutató órákon. Jelentkezés a kekrozsaokkutkor@freemail.hu e-mail címen is lehet, akár tagnak, akár a csoportok bemutató óráira.
+Lakshmí
+2012. április 1. 23:17
+Rendszer átalakítás
+Kedves tagok és új jelentkezők! A kör jelenleg belső működési és tanrendi változásokon megy keresztül a zökkenőmentes működés érdekében. Így türelmeteket kérjük. Az átalakítás várhatólag 2012. március 31.éig fog tartani.
+Lakshmí
+2012. március 18. 16:26
+Tavaszi Napéjegyenlőség
+ +Lakshmí
+2012. február 28. 23:27
+Valentin...
+Boldog Valentin napot nem csak a pároknak...
Lakshmí
+2012. február 13. 20:41
+